A délutáni kávé mellett a világhálón hallgatom, ahogy dr. Egely György többszörösen díjazott kutatómérnök magyarázza a Viva Natura TV-ben Horányi Ágnes műsorvezetőnek, hogy a fizika mai tudása, vajmi keveset segít a valóság megismerésében, mert még azt se tudják, hogy miként lehetséges az, hogy például egy légy hogyan lát tökéletesen 360 fokban. Vagy bármilyen irányban bármikor el is repülhet, ami teljesen ellent mond a repüléstechnikában eddig alkalmazott fizikai ismereteknek.
Meglepő ez a bátor kijelentés most, a harmadik évezred elején, hiszen Descartes óta egyre gyakrabban és egyre erőteljesebben visszhangzik napjainkig: „Kételkedem, tehát gondolkodom. Gondolkodom, tehát vagyok.” Vagyis: bármennyire meredek, de ki kell mondani: eszerint az vagyok, amit tudok. Ami egyértelműen a tudomány mindenhatóságát hivatott hangsúlyozni. Mondanom sem kell: a hit, Isten, az egyház ellenében.
Félreértés ne essen. Nem lehet elvitatni a tudományos eredményeket. Csak úgy bevillan egy néhány: ha jegyzetelni, aláírni kell, kéznél van egy golyóstoll, köszönöm Biró Lászlónak. Félve teszem fel a kérdést: milyen is lenne megszokott életformánk villanyáram nélkül? Bizony, hálásak lehetünk Voltának, Faraday-nak, Teslának, még az unitárius Benjamin Franklinnek is érette. Ezt a néhány gondolatsort is számítógépen szerkesztem, és hálásan gondolok Neumann Jánosra. Tudományuk egymást szépen kiegészítette. Meg őket Edison az égővel. És lehetséges, hogy ez a lényeg. A kiegészítés. Csak tudjunk mindig eléggé őszinték maradni: mi mindig csak hozzáteszünk ahhoz, amit elődeink elértek. Nagy munkával, kitartó kutakodással, fáradhatatlan kísérletezéssel, olthatatlan kíváncsisággal, mindig újjászülető lelkesedéssel, és tegyük hozzá szerényen, de határozottan: törhetetlen hittel.
Mert amit tudunk, az a mostra és a múltra vonatkozhat. De mi lesz holnap? Hogyan lesz holnap? Mivé tud lenni a holnap? Mivé alakítható a holnap? Hiszen még azt se tudjuk, hogy mi lesz egy perc múlva. Bárminek is nekifogunk: hinni kell benne. Ez hit kérdése. És az alázaté. Hiszek abban, hogy valamit én is hozzátehetek, hogy és is kiegészíthetek, én is folytathatom. Hogy lesz eredmény, hogy az erőfeszítésben, az igaz akaratban, mint egy szent együtthatóban egyesülni fog az isteni és az emberi segítség. Az eddig megszerzett tudás és az isteni sugallat, mint a megértés ihlete. A jóért, a jobbért, a nemesebbért. Lesz eredmény, ha Isten is úgy akarja.
Szoktuk mondani: a gyermekek őszinték. Bármennyi évesek is legyünk, meg tudunk-e maradni Isten őszinte gyermekeinek? Mert a holnaphoz nekünk is hozzá kell majd valamit tennünk életünkért. Pusztán a tudással nem fog menni. Alázattal és hittel együtt van esélyünk.
Fekete Levente, Nagyajta