Nem engedünk a negyvennyolcból, felöltözünk, és a kokárdát is feltűzzük!

Ha nem mehetünk sehova, itthon szabadon ünnepelhetünk! Erről szólt március 15-e otthonunkban. Az ünnepről! A szabadságról!

Itthon szabadon elharsogható ércesedő kamaszhangon a Talpra magyar… (Nemzeti dal)! Itthon átadható a szent kötelesség fogalma a jogok hangoztatásának tengerében. Ez is egy házi feladat, mondta a harmadik gyermek, végre ez izgalmas és van értelme, mert talpra magyar!

Itthon ideje van mindennek, napirend szerint. Itthon a testedzésre kell időt szakítani, mert a hősök nem lehetnek nyámnyila puhányok, ugyebár. Itthon szabadon választható az ünnepi viselet a pizsama helyett. Itthon nem ugyanaz az ünneplés: sajátos varázsa van. Átélhető, újra és újra elmesélhető negyvennyolc üzenete. Itthon átélhető a csendes ima és a hangos örvendezés. Itthon a szabadság eszméje valódi cselekvéssel megvalósítható. Az itthonlét élménye áldássá válhat.

Ahogy készülnek a kokárdák, az ingeket is vasaljuk, rengeteg kérdésre válaszolunk. De miért kell itthon is felöltözni? De miért kell itthon is csendben ülni? Mennyi istentisztelet az interneten, azt se tudom melyiket válasszam! Ugye, a Jóisten felé nem akadozik a net?

Amikor már eddig eljutottunk, kikapcsolunk minden telefont és számítógépet, meggyújtunk egy gyertyát, és a családdal együtt töltött ünnepi időben megszentelődünk.

A hagyományt éltettük, és a jövő reménységének magját elvetettük. Mert messze nem ugyanaz pizsamában végignézni az adást, mint jelen lenni az együtt töltött drága percekben, cselekedetté munkálni a hitet, megtartani a lelket!

Hosszú és rögös az út a megértéstől a tudásig, a tudástól a cselekvésig. Ahogy elkészültek a kokárdák, az ünnepi koszorúk, sikerül megtanulni a verseket, elénekelni a Kossuth nótákat, átismételni a himnuszt és a Szózatot az utolsó betűig! Tavaly is így volt, bár akkor még tarthattunk ökumenikus istentiszteletet. Idén is elkelt az ismétlés, új élményekkel, hogy friss maradjon a lelkesedés!

Adja a Gondviselő, hogy méltóképpen folytathassuk életünket őseink és hőseink szellemében! Ne engedjünk a negyvennyolcból!

 

Bartha Mária Zsuzsánna, Nagykároly-Kocsord