Az ember társas lény. Az emberi kapcsolatainkat meghatározóan befolyásolja, hogy milyen kötődési minta (biztonságos, elkerülő, ambivalens vagy teljesen rendszertelen, kaotikus) alakult ki bennünk. Elsősorban a szülőkhöz, főleg a fogantatástól, a születésen át, kb. 3 éves korig tartó életszakaszban kialakult, leginkább az édesanyához való kötődés meghatározó. Meghatározó, amely befolyásolja a felnőttkori emberi kapcsolataink minőségét. Meghatározza, hogy mit várunk el saját magunktól, az embertársainktól, mennyire tudunk bízni az emberekben, saját képességeinkben.

Amikor szinte nap, mint nap azt tapasztaljuk, hogy az emberi bizalmatlanság korát éljük, megkérdőjelezünk sok mindent, ami olyan szépen rendezett, természetes, Isteni törvény szerint történik, beavatkozunk csak azért, hogy látsszon az emberi hatalmunk, s közben megfeledkezünk arról az egyszerű tényről, hogy egyszer eljön az idő, amikor az ember „itt hagyja ezt a mindennek gondolt nagy semmit” (Paksi Endre). Ennek fényében gyakran értelmetlennek tűnik, hogy miért ennyi küzdelmes, kicsinyes harc, lopás, marakodás, amikor lehetne másképp is. Érteni értem, mert a kötődési minta ezt hozza. Akkor érzi magát biztonságban az egyes ember, ha a bizalmatlanságot s az ebből fakadó, sokszor már-már rettegésig fajult félelmet fenn tudja tartani. Ez az ember-ember kapcsolat. Milyen az Isten-ember kapcsolat?

Ha az Isten képmását magán hordozó keresztény ember elfogadja a jézusi tanítás nyomán, hogy egy szerető, gondoskodó Atya gyermeke, kérdés, hogy milyen kötődési minta alapján jellemzi ezt a kapcsolatot. Mennyire tud bízni és hinni? Káténk szerint: a hit bizalom Istenben, mely által gyermeki kapcsolatot tartunk fenn Teremtőnkkel, s ennek alapja a biztonságosan kialakult kötődési minta kell legyen, másként hiábavaló.

Kapcsolataink időről időre felülvizsgálatra, szervizelésre szorulnak. Ha megvizsgáljuk, felfedezzük a hibát, csak akkor tudjuk kijavítani, ha hajlandóak vagyunk valamennyit változtatni, újraértékelni kötődési mintáinkat, minden szinten.

Andorkó Attila, Kénos