Összeállította: Bálint Róbert Zoltán
„1934 január 8-án nyitottuk meg az Aranyosszéki Vidékfejlesztő Szövetkezet tordai lerakatát. Az egyik kirakatot az aranyosszéki falvak elszórt, gipsz-hóval megszitált agyagházacskái díszítették. Pontos térképet mutattak a falvakról, amelyekkel összeköttetésben állottunk. Mindegyik falu mellett kicsiben valami portéka állott, darab vaj, ala-bástrom, edény, szőttes, borospohár-nagyságú zsák liszt, sütemény, faesztergályos-dolgok, kicsi kosár, mutatván a termelés ágát hűen. Azt a kirakatot egészen tavaszig állandóan nagy tömeg bámulta. A feleségem készítette a házacskák nagyrészét a mészkői iskolásgyermekekkel és ő volt a gondolat felvetője is.”
Balázs Ferenc gazdaságszervezői tevékenysége szorosan kapcsolódik közösségépítő és népnevelő munkájához. A gazdasági szervezést nem öncélnak, hanem a falusi közösségek megerősítését szolgáló átfogó program részének tekinti, amelyben a gazdasági, társadalmi és kulturális dimenziók egységet alkotnak. Számára a gazdaság megszervezése eszköz: egy olyan életforma alapja, amely az emberi kiteljesedést és a közösségi művelődést szolgálja, és amely „szükségszerű lépcsőfokként” vezet egy „emberibb, gazdagabb, nyugodtabb élethez”.
Balázs Ferenc tevékenysége az 1930-as évek Erdélyében bontakozott ki, amikor a kisebbségi helyzet és a gazdasági világválság különösen nehéz helyzetbe hozta a magyar falusi közösségeket. A falvak gazdasági kiszolgáltatottsága és a piac bizonytalansága arra ösztönözte, hogy olyan modelleket keressen, amelyek az önellátást és a közösségi együttműködést erősítik. Gazdaságszervezői szemléletének kialakulásában jelentős szerepet játszottak külföldi tapasztalatai: angliai, hollandiai és amerikai tanulmányútjai során közvetlenül ismerkedett meg a szövetkezeti mozgalmakkal. Ezek az élmények hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdasági kihívásokra ne elméleti, hanem gyakorlati, közösségi alapú megoldásokat dolgozzon ki.
Balázs Ferenc gazdaságszervezői munkájának középpontjában a szövetkezeti gondolat állt, amelyben a falusi társadalom problémáinak megoldását a közösségi önszerveződésben látta. A gazdasági élet megszervezését kisebb, egységes közösségekben tartotta megvalósíthatónak, ahol a termelés, a szolgáltatások és a szellemi élet összhangban működik. Célja egy részben önellátó, ugyanakkor nyitott és fejlődőképes rendszer kialakítása volt, amely csökkenti a külső gazdasági kiszolgáltatottságot, és a közösség egészének javát szolgálja. Ennek jegyében különböző szövetkezeteket szervezett – többek között gazdasági gépek közös vásárlására és használatára, tejszövetkezetet, fogyasztási és értékesítési szövetkezetet, hitelszövetkezetet –, valamint kezdeményezte az Aranyosszéki Vidékfejlesztő Szövetkezet létrehozását. A gazdasági tevékenységek eredményeit tudatosan visszaforgatták a közösségbe, így a gazdaság közvetlenül szolgálta a kulturális és közösségi élet megerősítését. „A gazdaköri alapon megvásárolt cséplőgép már nem haszonra való szövetkezést jelentett. A cél az volt, hogy a maguk gabonáját elcsépeljék s annak elvégzése után a gépet mindenütt pihenni tették. Alapítottam még egy tejszövetkezetet és egy állatbiztosító társaságot is.” (Kis táradalmak öneláttása)
Balázs Ferenc gazdaságszervezői gondolkodása ma is aktuális a lokalitás, az önellátás és a közösségi gazdaság újraértékelésének korában. A kistérségi fejlesztés, a szövetkezeti modellek vagy a fenntartható vidékfejlesztés mind olyan irányok, amelyek párhuzamba állíthatók az ő elképzeléseivel. Az általa képviselt elv – az alulról szerveződő, önkéntes együttműködésen alapuló gazdaság – ma is életképes alternatívát kínál a globalizált, kiszolgáltatott gazdasági rendszerekkel szemben.
Könyvészet
Hunyadi Attila Gábor: Kis közösségek/kistérségek önellátása, vidékfejlesztés Balázs Ferenc írásai szerint. 2017. május 26–27. http://www.unitarius.org/data/eue/show.aspx?docid=8471
Balázs Ferenc: Kis társadalmak önellátása. Erdélyi Fiatalok 1932/5. 67–73
Balázs Ferenc, A rög alatt, az Aranyosszéki Vidékfejlesztő kiadása, Torda, 1936.
Mikó Imre, Kicsi Antal, Horváth Sz. István, Balázs Ferenc. Monográfia, Bukarest, Kriterion, 1983.
Guzs Ferenc: Balázs Ferenc, a szövetkezeti mozgalom apostola. In: Somai József (szerk.) Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából. Romániai Magyar Közgazdász Társaság, Kolozsvár, 2001. 237–244.