„Péter és az apostolok így válaszoltak: Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek.” (ApCsel 5,29)

„Idő és sok tapasztalás kell addig, amíg odáig jut az ember, hogy belátja: egy dogma sem érdemli meg, hogy szembeszálljunk érte, és vétsünk a szeretet ellen.” ( Renan) Valamilyen életszemlélet, hit, dogma vagy hitetlenség szerint felnőttünk. Az emberiség történelmén is végigvonul a vallás, a tudomány, az eszmék története. Sokan vesztették életüket ezekért harcolva, kiállva. Napjainkban mintha civil eszmék, esetleg politikai irányvonalak vennék át a vallási meggyőződés helyét, dogmává válva. Ahhoz, hogy teljes életet élj, lelked háborgása csillapodjon, hogy békesség és szélcsend legyen bensődben, el kell kötelezned magad egy úton. Tudnod kell, hogy mit vallasz, de tudnod kell elfogadni azt, hogy mások talán mást vallanak, hisznek. Az apostolok tanítottak Jézus nevében, és azt vallották, ha veszélybe kerülnek is, azt kell tenniük, amit Isten elvár tőlük, neki kell engedelmeskedniük.

Te hol tartasz ebben? Hogy viszonyulsz hitedhez, meggyőződésedhez, hogyan állsz ki érte? Hogy viszonyulsz ahhoz, aki más hit, más meggyőződés mellett áll ki? Szomorú látni, hogy sokszor közeli kapcsolatban levő emberek vagy akár ismeretlenek képesek egymás torkának ugrani, kígyót, békát kiáltani, a lehető legrosszabb dolgokat kívánni a másik emberre dogmatikai, politikai vagy nemzeti különbségek miatt. A te utad ne ez legyen! Isten nem ezt várja el tőled, nem ezt parancsolja neked. Isten azt parancsolja, hogy bízzál benne, várj türelmesen igazsága kinyilatkoztatására, hagyd rá a bosszúállást. Azt parancsolja, hogy imádd őt, szeresd teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és elmédből. Azt várja el, hogy engedelmeskedj neki, és szeresd embertársadat, mint magadat. Bocsáss meg annak, aki ellened vétkezett, és kérj bocsánatot attól, aki ellen te vétkeztél. Istennek engedelmeskedni azt jelenti, hogy az életet szolgáljuk. Azt jelenti, hogy van jövőnk, van reménységünk. Ha az emberek Isten törvénye elleni dolgokban kérnek engedelmességet tőlünk, és mi alávetjük magunkat akaratuknak akár félelemből, akár hatalomvágyból vagy anyagi érdekből, elvesztjük a reménységet, a lehetőséget a lelki békére, a jövőre, a boldogságra és békés életre. Nem mindig egyszerű jól dönteni. Te azonban igyekezz az életet választani Istennel, hogy élhess te is, és reménysége lehessen utódaidnak. Vissza lehet fordulni mindig az istentelen útról Isten útja felé.

Vida Rozália, Alsóboldogfalva