Az Egy perc, és nyersz televíziós játék lényege, hogy az adott feladatot egy perc alatt kell teljesítenie a játékosnak. Az ember, ha nagyon ügyes, és sokat gyakorolt, akkor percek alatt előbbre és előbbre juthat, egyre magasabb szintekre léphet. Minél több a sikeresen teljesített feladat, annál nagyobb a pénznyeremény is. Egy perc, és milliomos lehetsz. Igen, egy perc alatt sok minden történhet, de vajon csak egy játék esetében ennyire meghatározó az az egy perc? És vajon csak így lehetünk milliomosok?

Lehajtott fejjel sétálsz az utcán. Egy mentő sietve rohan el melletted, lassan halkuló, irritáló visítással. Autók dudálnak. Emberek jönnek és mennek, mindenki siet, mindenki tart valahova. Nem ismered őket, nem is törődsz velük, te is mész előre, a célod fele. De a nagy sietésben egyszer csak valaki meglöki vállad. Rád néz és te rá. Nem volt szándékos. Te rámosolyogsz, ő megnyugszik és visszamosolyog rád. Egy perc, és nyertél: békét és mosolyt. Egy perc, és milliomos lettél a mosoly által.

Gondolataid sokaságába temetkezve csendesen üldögélsz édes magányodban. Pihensz. Szobád ajtaján kopognak. Az ajtó nyílik, kérdéssel fordulnak hozzád: „Segítesz?”. Nyugalmad megtörik, a kellemes pihenés hirtelen a mozdulni muszáj kavalkádjára vált át. Igent mondasz. Segítesz. Egy perc, és nyertél: adtál és könnyítettél. Egy perc, és nyertél, valakinek a társa lettél a nehézségben.

Talán most úgy érzed, hogy minden baj és gond egyszerre a nyakadba zuhan. Nem látod életed célját, és a sötétben elveszve az önmagad által épített labirintusban keresed a kiutat. Válaszok nélkül maradt kérdéseiddel, problémáidra nem kapott megoldásokkal teli bőröndödet húzod magad után. A kétségbeesés adta félelem szilánkjaira repedt lelkedre nehezedik. Megtörsz és zokogsz, gyászolsz és szenvedsz, elvesztesz és elengedsz. Nem tudod, mit tegyél. Mikor már mindennek vége, mikor már „elhagytak és a lelked roskadozva vitted”(Ady Endre), lábaid összerogynak, kezeid önkéntelenül összekulcsolódnak. Imádkozol. Ekkor majd „csöndesen és váratlanul átölel az Isten”(Ady Endre). Egy perc, és nyertél. Általa milliomos lettél, és ezek a milliók nem az anyagi, mulandó valóságra korlátozódnak, hanem Istentől kapott ékes csodákra, amit az Ő szeretetéből csak Tőle kaphatunk meg. Egy perc, egy mosoly, egy igen, egy ima. Ennyi.

Ilyen egyszerű, ilyen gyönyörű, mert imáid meghallgatást találnak Isten örökké segítő és megtartó szeretetének ölelésében. Tárd ki a szíved, kulcsold össze kezeid, és légy egy perc alatt „milliomos”, Általa.

Tatár Ágnes-Tekla, teológiai hallgató, Barót