A kolozsvári unitárius templomban, 2026. január 13-án tartott ünnepségre

Az Erdélyi Országgyűlés által 1568-ban elfogadott tordai ediktum mind Erdély, mind Európa számára lefektette a példaértékű vallási együttélés alapjait. Felekezeti jelentőségén túl az ediktum a közös felelősségvállalás olyan szemléletét fogalmazta meg, melyben a sokféleségben megvalósuló egység a szolidaritás, a stabilitás, a bizalom és a társadalmi béke alapjává vált.
A románok számára a tordai ediktum egy olyan történelmi modellt hívott életre, amely az etnikai, kulturális és vallási sokszínűség terében megvalósuló harmonikus együttélés példája. E hagyaték felidézése előtérbe állítja azokat az alapvető értékeket, amelyek egy érett, európai hivatásához hű társadalom számára nélkülözhetetlenek: a lelkiismereti szabadságot, a pluralizmust, a toleranciát és a másik iránti tiszteletet. A 16. századi erdélyi elit közös politikai akaratának kifejezéseként az ediktum józan megoldást jelentett egy multietnikus és többfelekezetű állam politikai stabilitása érdekében.

Olyan személyiségek, mint Szapolyai János Zsigmond, aki felvállalta és kihirdette az ediktumot, vagy Dávid Ferenc, az erdélyi unitárius egyház alapítója és első püspöke, hozzájárultak egy kiváló szintézis kialakításához a politikai hatalom, a teológiai gondolkodás és a polgári felelősség között. Az ediktum békítő szemlélete korlátozta – a sajnálatos módon napjainkban is fenyegető – vallási szélsőségesség túlkapásainak veszélyét.

A lelkiismereti szabadság, a másik hitének tisztelete és a felebarát iránti gondoskodás olyan keresztény értékek, amelyek az egyesült Európa alapjait képezik, s amelyekhez történelmünk és hivatásunk révén mi is tartozunk. Kötelességünk ezeket életben tartani, hogy felléphessünk az intolerancia, az idegengyűlölet, a tudatlanság táplálta erőszak vagy a vallás eszközzé tétele ellen.
A vallásszabadság tordai ediktum általi elismerésének 458. évfordulóján fontos újra felfedeznünk annak társadalmi jelentőségét is. A történelem őszinte szemlélete megmutatja, hogy bár az ediktum nem a vallásszabadság modern értelemben vett teljességét rögzítette, abban a korban mégis döntő lépést jelentett a pluralizmus, az emberi méltóság és a lelkiismereti szabadság felé.
A kolozsvári unitárius templomban – e történelmi értékekkel, szépséggel és hittel áthatott helyen – arra kapunk meghívást, hogy felismerjük: a dogmatikai vagy etnikai különbözőségeken túlmenően léteznek olyan alapvető értékek, amelyek összekötnek bennünket, és amelyekre nyitott, méltányos, igazságos és demokratikus társadalom építhető.

Az államelnöki üzenet eredeti román nyelvű változatának hivatalos forráshelye: