Nagyon szerettem a nagymamámat. Gyermekkorom sok szép emléke őt idézi. Különösen nagy hatással voltak rám azok a téli esték, amelyeken csodálhattam az én szeretett nagymamámat és nővéreit, ahogy közösen szőttek, fontak. Munka közben emlékeket idéztek fel. Mindezt úgy tették, hogy minket, az unokákat elvarázsolt az a világ, amelyről beszéltek, és csodálattal töltött el a testvéri összefogás és szeretet, amelyről ott és akkor bizonyságot tettek. Kezüknek munkája nyomán olyan szép szőttesek, rongyszőnyegek készültek, amelyeket azóta is őrzők. Valahányszor kezembe veszem, megsimogatom őket, érzem, mintha belesimulna a kezem a múltba, és vágyom arra, hogy újra átéljem azoknak a csodálatos estéknek a varázsát. Igen, mert csodálatos volt, ahogyan ott és akkor a testvérek együtt tudtak dolgozni, alkotni, értéket teremteni és ugyanakkor erősíteni a családi köteléket is.
Ha a mai társadalmunkra gondolok, bizony, szomorúan kell megállapítanom, hogy ma sok szétszakadt családot látok, az irigység, önzőség, versengés miatt elmérgesedtek a testvéri kapcsolatok, legyen szó akár vérségi, nemzeti vagy hittestvéri kapcsolatról. Sokszor azon tűnődöm, hogy lehet ilyen körülmények között Isten gyermekeihez, emberhez, testvérhez méltó életet élni ott, ahol nincs egymás iránt érzett és megélt testvéri szeretet, ahol az összefogás helyett csak széthúzás van. Hogy lehet értéket teremteni ott, ahol nem tudnak tiszta szívvel egymásra figyelni, ahol nem tudnak együtt munkálkodni? Hogyan erősíthetjük meg emberi, testvéri, családi kötelékeinket, ha esélyt sem adunk egymásnak a személyes találkozásra, beszélgetésre, ha bezárjuk lelkünk és otthonunk ajtaját egymás előtt?
Olyan időket élünk, amikor létszükséglet, hogy Isten gyermekeiként összekapaszkodjunk. Ideje, hogy megnyissuk lelki szemeinket a látásra, hogy meglássuk, habár sokban különbözünk egymástól, Isten csodálatosan megalkotott világában éppen e különbözőségek által tudjuk széppé, értékessé szőni-fonni egymás életét. Arra buzdítom ma mindannyiunkat, hogy Jézus követőiként éljük is meg az ő tanítását: „Amit csak szeretnétek, hogy az emberek tegyenek veletek, mindenben ugyanúgy tegyetek ti is velük, mert ezt tanítja a törvény és a próféták.” (Mt 7,12)
Pálffy Anna-Mária, Szatmárnémeti