Húsvét után folytatjuk a szürke hétköznapi teendőinket, nagy kontraszt tud lenni az ünnep és a hétköznap között, legalábbis érzésben. Jó volt addig, amíg szabadság volt, jó volt pihenni, gyönyörködni a megújuló természetben és érezni a tavaszi virágok bódító illatát. Felemelő, áldott pillanat volt templomainkban vagy templommá alakuló otthonainkban a képernyőt figyelve úrvacsorát venni. Ünnep után visszatérnek a nyomasztó, szorongató érzések, amiket talán pár órára el tudtunk felejteni az ünnepi asztal mellett.

Jézus tanítványainak nem adatott meg ez a pár óra nyugalom és a felejtés felszabadító érzése. Féltek, hogy ők is Jézushoz hasonlóan végzik. Féltek, hogy mi lesz velük, ezért bezárkóztak.

Lépcsőházunkba lépve, sokszor megfigyelem a bejárati ajtókat, amelyek fejlett zárszerkezettel vannak ellátva. Felül zár, alul zár, kilincsnél vagy a gombnál, sok helyen rács, és az is lehetőleg két zárral van biztosítva. Így érzik és érezzük magunkat biztonságban. Napjainkban sok mindentől menekülve bezárkózunk. Félünk a láthatatlan vírustól, amely megfosztott a közösségi élményektől. Bezárkózunk az ismeretlen emberek elől vagy azoktól az információktól, amit különböző hírportálok közölnek a hallgatósággal.

Csupán egy dolgot nem vettek figyelembe a tanítványok akkor, és mi, kései tanítványok napjainkban. Azt, hogy a félelmet a bezárkózás, az elzárkózás, de még a rácsos páncélajtók sem oldják fel. Nincs zár, búvóhely vagy ház, ami eloszlatná a félelmet.

A tanítványok életében a félelmet felváltja az öröm. A tanítványokban a kételyekkel teli szorongást felváltja Jézus köszöntése: Békesség nektek! Őket megtanította ez az időszak örülni, és megtapasztalták, hogy az ünnep után a szürke hétköznapok is felszabadítóak tudnak lenni.

Az idei húsvét megtanított érintés nélkül simogatni a gyászoló és az ujjongó lelket.

Az idei húsvét megtanított szavak nélkül, országhatárokat nem ismerve ölelni.

Az idei húsvét megtanított, hogy az öleléstől szebb lesz a világ, ezért nem szabad kihagyni egyetlen napot sem.

Öleljünk szavakkal, öleljünk messziről.

Téged mire tanított meg az idei húsvét?

 

Nagy Zsuzsanna, Budapest