Virágköltemény e csokor,

erről szól e pár rövid sor.

Egy csokorról, mit szívvel adnál,

és szívesen elfogadnál.

Lehet rózsás, tulipános,

illatozó, szép virágos,

akár fehér vagy színpompás,

épp olyan, mint te akarnád.

Az én csokrom nem magból kelt,

nem üzemi, nem is réti,

édesanyák szíve félti.

Ők hordozták, babusgatták,

szép életre tanították.

Hogy csokorba szedtük őket,

ezt őnekik köszönjük meg.

Ünneplésünk oka nemes:

hitvalló lett sok-sok gyerek.

Rétről szedett sok virágot,

hogyha látjuk, megcsodáljuk.

Ma a réten nincs oly pompa,

melynek itt most helye volna.

Ez a csokor különleges,

mert az Isten áldotta meg.