Téged lázba hoz, amikor ki akarod mondani a gondolatod? Elgondolod, hogy amikor kimondod, saját gondolatod eggyé válik a világgal? Már nem a tiéd. A tiéd volt? Ha nem osztod meg másokkal örökre a tiéd marad vagy egyébként is elvesz? Talán a dalszerzők a világ küldöttei a gondolatok szárnyrakeltéséhez? Írók, költők egyszerűen csak bátrak, mert a gondolataik a világgal válnak eggyé? A város apró zajait, a világ piciny rezdüléseit azért halljuk, hogy elgondolkodjunk rajta? Hangokon gondolkodni, érdekes, nem? A fényeken szoktál gondolkodni? Szerintem a hangulataim maguk a gondolataim. A fény hangulata teremti meg a mi gondolatainkat. A miénk? Mondd ki.

Ez mind annyira szép. Tudod miért? Azért, mert mindez Isten. Isten egy gondolat (is). Szoktál elgondolkodni rajta? Nem gondolni rá, az talán más. Ki tudod-e mondani, amit elgondolsz róla, neki, benne? Megosztani másokkal, hogy eggyé váljon a világgal? Szerintem Isten egy a világgal. Ő maga a világ, te, én, minden, ami benne van. Ez vajon azt jelenti, hogy Isten az egyetlen, amit, ha nem mondunk ki, akkor is létezik? A világ része, a részed, a tiéd? Ő a gondolatod? Vajon ezért mindig rá gondolsz?

Isten összeköti a gondolataidat a világgal. Amit nem mondasz ki, Isten közvetíti. Vagy csak tudja, így már létezik. Létezik a gondolat. Pedig nem megfogható. Mégis, ha kimondom, ha nem, Isten ilyen értelemben megfogható. Ő az Egy, akinek a gondolata is annyira erős, létezni vágyó, hogy már-már megfogható. Elcsípni mindennap egy gondolatot Istenről, ergo megérinteni őt és az egész világot-érdemes. Hisz most is rá gondolsz. Miközben ezt olvasod. Belebonyolódsz ebbe, a saját gondolataidba, a világba, az Isten gondolataiba. Ez így szép valamiért, nem? Ebben a pillanatban ezen elgondolkodsz? Vagy talán leragadtál az imént Istennél? Gondolsz arra is közben, hogy Isten mellett erre is gondolsz? Szeretsz elgondolkodni rajta, így szereted őt.

Az a kérdés, amivel ezt a rövid gondolatot lezárni szeretném és amin jó gondolkodni nap mint nap – olyan értelemben jó, hogy fontos lenne ezzel foglalkoznod, amikor gondolkodsz, csak úgy tudod melyek Isten gondolatai?

A létezés. Amit teremtett, ami van, él, formálódik, alakul. A világunk, mi, minden, még a gondolataink is. Gondolj bele: életünk csupán egy gondolat. Isten rágondolt és egy világ formálódott. Erről létezik egy dal? Vagy csak egy örökkévaló gondolat? Nem tudom, mindez csak egy gondolat.

Bardócz-Tódor András, Budapest–Homoródalmás