Támogatóink:

Röviden Dávid Ferencről és a magyar unitarizmusról

Az erdélyi unitarizmus megalapítója, a Magyar Unitárius Egyház első püspöke 1520 körül született Kolozsváron. Nyugati tanulmányútjairól hazatérve, kiváló elméjével, teológiai és egyházszervezési felkészültségével az erdélyi reformáció szolgálatába szegődött. A hitújítás fokozatait végigjárva előbb az evangélikusok, majd a reformátusok választott püspöke lesz, 1568-ban pedig megalapította az Unitárius Egyházat. Az erdélyi ellenreformáció hajnalán az országgyűlés Dávid Ferencet hitújítás vádjával elítélte, és meghatározatlan idejű várfogságra ítélte. 1579 novemberében a dévai várbörtönben halt meg.


Dávid Ferenc tevékenységét a kolozsvári szószéken, hitvitákon, a gyulafehérvári fejedelmi udvarban és kiadványai útján fejtette ki. Nevéhez fűződik az 1568. évi híres erdélyi országgyűlési határozat előkészítése, amely a világon először, addig sehol nem ismert mértékben foglalta törvénybe a lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jogot, pontosabban fogalmazva, a gyülekezetek számára a szabad lelkészválasztást. Mindez az egyetlen erdélyi alapítású magyar történelmi egyház állami elismeréséhez vezetett, ugyanakkor e törvénynek köszönhetően Erdély a korabeli vallásszabadság és felekezeti türelem földjévé vált, menedéket nyújtva az akkori Európa türelmetlenebb országaiból eretnekség vádjával elüldözötteknek is. A türelem hirdetése és gyakorlása azóta is kulcsfontosságú az unitáriusok számára. Ez egyháztörténetileg azt jelenti: bár a korabeli (1570-es évek), számbelileg többségi egyházunkat idővel kisebbségivé sorvasztották, „önkárpótlásként” állíthatjuk, hogy vér és erőszak, a más felekezetűek elnyomási kísérlete nem szennyezi múltunkat.

Az 1568. január 6–13. között, Tordán tartott országgyűlés vallásügyi határozata:
„Urunk őfelsége miképpen ennek előtte való gyűlésibe országával közönséggel az religio dolgáról végezött, azonképpen mostan és ez jelen való gyűlésébe azont erősíti, tudniillik, hogy midőn helyökön a prédikátorok az evangéliumot prédikálják, hirdessék, kiki az ő értelme szerint, és az község ha venni akarja, jó, ha nem penig senki kényszerítéssel ne kényszerítse az ü lelke azon meg nem nyugodván, de oly prédikátort tarthasson, az kinek tanítása ő néki tetszik. Ezért penig senki az superintendensök közül, se egyebek az prédikátorokat meg ne bánthassa, ne szidalmaztassék senki az religióért senkitől, az elébbi constitutiók szerént, és nem engedtetik ezt senkinek, hogy senki fogsággal, avagy helyéből való priválással fenyögessön az tanításáért, mert a hit Istennek ajándéka, ez hallásból lészön, mely hallás Istennek igéje által vagyon.”

Az unitárius elnevezés a latin unus [est Deus] = egy [az Isten] szóból képződött. A szabadelvű, lelket megkötő dogmáktól mentes, az Isten–ember kapcsolatot középpontjába állító unitárius vallás alapvető tanítása Isten egysége, az ember-Jézus példájának követése, a lélek halhatatlansága, az élet és a teremtett világ feltétlen tisztelete, a jóravaló képeségekkel született ember fejlődésének segítése. E tanítások alapján az Unitárius Egyházban az oktatás, a közművelődés és az egyháztársadalmi élet szerepe kiemelkedő fontosságú. Többszáz éves iskoláink mellett említésre méltóak az egyháztársadalmi szervezeteink és egyházi folyóirataink (Dávid Ferenc Egylet, Unitárius Irodalmi Társaság, nőszövetség, ifjúsági egylet, lelkészszövetség, illetve Keresztény Magvető, Unitárius Közlöny), amelyek Erdélyben a legrégebbiek közé tartoznak.
A hagyományos unitárius értékek közül közismertebb a felekezeti türelem hirdetése és megélése, a vallásos különbözőségek megismerése iránti nyitottság, a lelkiismereti szabadság tisztelete, a nemzeti és társadalmi felelősségvállalás. Az unitárius egyház tanítása bibliai alapon áll, vagyis értékeljük és tiszteljük a kereszténység alapiratát – azonban azt természetesen nem szó szerint értelmezzük, hanem a bibliatudomány eredményeinek felhasználásával. Hitelvi kérdésekben számunkra a végső tekintélyt a lelkiismeret és az értelem képezi. Szertartásaink: keresztelés, házasságkötés, temetés, úrvacsora, konfirmáció. Egyházi építészetünk, templomaink felszereltsége, az ún. kegytárgyaink, valamint a papi ruházat szinte teljesen hasonlít a református testvéregyházunkéhoz.


Hitvallásunk: Hiszek egy Istenben, az élet teremtőjében, gondviselő Atyánkban. Hiszek Jézusban, Isten legjobb fiában, a mi igaz tanítómesterünkben. Hiszem a szentlelket. Hiszek az unitárius egyház hivatásában. Hiszem a bűnbocsánatot és az örökéletet. Ámen.
A fentiekből kitűnik, hogy keresztényeknek tartjuk magunkat. A keresztény szó eredeti jelentése: Jézus-követő, vagyis a jézusi tanítások szellemében elő. Akik tagadják keresztény mivoltunkat, azoknak véglegesen tisztázniuk kellene, hogy a keresztény megnevezés Jézus követőit jelöli-e, vagy a IV. századtól fokozatosan kialakuló egyházi dogmák – így a szentháromság-tan – elfogadóit. Amúgy valóban szentháromság-tagadók vagyunk, amennyiben Jézust követendő embernek, a szentlelket pedig Isten segítő erejének tartjuk és nem külön isteni személyeknek.

A fentiekhez hasonló unitárius hitelvek és eszmerendszerek az utóbbi két évszázadban a világ más részein is kialakultak (Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Csehország, India, Fülöp-szigetek stb.). A különböző nemzeti unitárius egyházak nem alkotnak szervezeti egységet, azonban számottevő testvéregyházi kapcsolatokat ápolnak egymással.

Trianon átkaként ma két magyar unitárius egyházat tartunk számon, azonban lelkünkben csak egy létezik, és reméljük, hogy hamarosan „összeforr az, ami együvé tartozik”. A 126 anyaegyházközségből álló és 6 egyházkörbe tagolódó Erdélyi Unitárius Egyház tagjainak száma kb. 65.000; főhatóságainak, püspöki hivatalának, egyháztársadalmi szervezeteinek, valamint belső intézményei nagy részének székhelye Kolozsváron van. Honlapcíme: www.unitarius.org. A 11 egyházközséget magában foglaló, budapesti székhelyű Magyarországi Unitárius Egyház tagjainak száma nem több néhány ezernél. Honlapcíme: www.unitarius.hu. Mindkét egyházszervezet zsinatpresbiteri elveken nyugszik, legfőbb szervei: a Zsinat és az Egyházi Főtanács.

Végül néhány híres személyiség nevét sorolom fel, akikről talán kevesen tudják, hogy unitáriusok (is) voltak: János Zsigmond, Heltai Gáspár, Bogáti Fazekas Miklós, Bölöni Farkas Sándor, Brassai Sámuel, Kriza János, Orbán Balázs, Bartók Béla, Balázs Ferenc, Szabédi László, László Gyula, Mikó Imre, Bözödi György, illetve Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, John Adams, Samuel Morse, Ralph Waldo Emerson, Alexander Graham Bell, Linus Carl Pauling [Amerikai Egyesült Államok], Joseph Priestley, Robert Burns, George Stephenson, Charles Darwin, Charles Dickens [Nagy-Britannia].


Összeállította: Szabó László