Támogatóink:

2016. 10. 11 Lélektermés Sánta Edit

„Hajtott tehát a föld növényeket: füvet, amely fajtájának megfelelő magvakat hoz, és gyümölcstermő  fát,  amelynek ugyancsak fajtájának megfelelő magva van.” ( 1Móz. 1,12)

Ha egy műhold felvételt készítenénk a magaslatból, összképet kapnánk arról, hogy mi történik héthatárban.

Szorgoskodó emberek, termés alatt roskadozó szekerek, színültig töltött zsákok, kosarakban mosolygó gyümölcsök ... Idén is megállapíthatjuk, hogy elég jó termést adott az Isten.

Az évnek ebben az időszakában mérlegelünk, számba veszünk, értékelünk.

Fontos mindezek összegzése, de legalább ennyire fontos a belső „gyümölcsök” észlelése is.

Tudunk-e befele figyelni, számba venni azokat az életeseményeket, történéseket, akár nehéz helyzeteket is, melyek lélekben érleltek, emberibbé tettek?

Milyen lélek gyümölcsöket teremtem?

Miből van sok? Miből kevés?

Igazi, örökérvényű értékeket tudtam-e érlelni?

Mit változtatnék, mit csinálnék most már másként?

Aztán, ha sikerült mindezt egy tarisznyába gyűjtened, figyelj a tartalmára! Mérlegelj! Milyennek érzékeled? Soknak vagy kevésnek?

Melyik szolgához hasonlítasz leginkább, aki talentumait sokszorozta, vagy aki elásta?

Mindezek összegzése is lélekérlelő, lélekébresztő munka.

Adja Isten, hogy jó gyümölcsöt termő fákká válhassunk, mely a Szentírás szerint megtartatik és megtisztítatik, hogy még több gyümölcsöt teremjen.


2016. 10. 10 Rendezvényeink – újból Sándor Krisztina

A minap értekeztem itt a sokféle rendezvényekről, amelyek körülvesznek. Bevallom, nem volt teljeskörű a jegyzet, elsősorban terjedelmi okokból. A 3 perces legyen olyan, hogy legtöbb 3 perc alatt lehessen elolvasni, kicsit elgondolkodni az olvasottakon és kész. Na, de ott maradt a hiányérzet, és így ezúttal az érem másik oldalát igyekszem megvilágítani. Ez sajnos, ugyanúgy létezik és tetten érhető, mint minden dicsérő jelző, melyet egy-egy rendezvényhez illesztünk.

Szóval, miért is van ennyi rendezvény? Miért is szervezik azokat? Hát, igen, többek közt azért is, mert ezekre van pályázati lehetőség. Nyilván, van lehetőség másra is, de valahol el kell kezdeni, és a programszervezés jó alkalom a szervezet és/vagy a csapat fejlesztésére is. El kell viszont ismerni, hogy sok rendezvény úgy születik meg, hogy éppen arra volt kiírás.

Szólni kell azokról az eseményekről is, amelyeket tényleg csak azért szerveznek meg, mert el kell velük számolni a pályáztató felé. Ebből is jut bőven Erdély-szerte. Az ilyen rendezvényeken legfontosabb a részvételi lista kitöltése, megfelelő beállítású fénykép készítése – legyen látható a támogató logója! – és gondoskodni a megfelelő sajtóanyagról. Ez utóbbit akár fizetett hirdetés formájában is, ha másképp nem megy, mert nem jött el senki, vagy mert elfelejtettek előzetest írni és kiküldeni a sajtónak. Az ilyen rendezvényeken nem a tartalom a fontos, hanem a keret, amit fel lehet mutatni. És ez általában látszik is, tisztelet – vagy szerencse?  – a kivételeknek.

Túl a pályázati lehetőségek és elszámolások adta kereteken és korlátokon a sokféle program sokféle hátteret takar. Vannak jól bejáratott rendezvények, ahol a szervezőcsapat, a támogatói kör évről évre hasonló, a kínálat úgyszintén. Ezekre általában van is kereslet. Igen ám, de ezek közt is vannak olyan programok, amelyek kissé megkoptak, nem hoznak újat, visszaesik a létszám, megváltozik a hangulat – és ez általában csak azoknak derül ki, akik visszajárnak. A sajtó, de a rendszeres követők sem verik nagydobra a kedvezőtlen változásokat. Maradnak a régi szólamok, jelzők és az évről évre sikeres rendezvény – még ha belülről néha már látszik is, hogy itt valami nincs rendjén. Ugyanitt vannak új programok, amelyek reklámja ízléses, újszerű, sokat ígérő, és a helyszínen derül ki, hogy a valóság köszönőviszonyban sincs a hirdetésekkel.

S hogy miért is szervezik az emberek a rendezvényeket? A fenti okok és a múltkor kifejtett pozitív tartalmak mellett azért ott van az egyéni ambíció is. Merthogy minden rendezvényt emberek szerveznek, s ahányan vagyunk, annyifélék – szól a közhely. És igen, ezen a téren is vannak szolgálatkész, főként a célt szem előtt tartó emberek és vannak, akik az egyéni előrelépés, az önfényezés lehetőségét látják ezen alkalmakban. A rendezvényszervezés jó terep erre is, akinek ez erről (is) szól.

Vannak rendezvények, falun és városon egyaránt, ahol a minőségre nem adnak, csak tömeg legyen, folyjon a sör, szóljon a hangos zene és legyen elég hordozható illemhely a közelben. Hát, ezekről hosszabban is lehetne értekezni, de mivel ezekről többeknek határozott véleménye van, fölösleges volna szaporítani e sorokat.

Immár nem marad más hátra, minthogy figyelmeztessem az olvasót arra, hogy ugyanebben a témában más éllel megírtam a kedvező véleményemet is. Ám, mint tudjuk, a jó együtt jár a rosszal, a hasznos a haszontalannal. Ezen írás a másik fordítottja.