Amerikai Unitárius-Univerzalista Egyesület
Unitarian Universalist Association (UUA)

Az amerikai unitáriusokkal 1831-ben kerültünk kapcsolatba. Közismert, hogy Bölöni Farkas Sándor volt az első erdélyi unitárius, aki 1831-ben beutazta az Egyesült Államokat és Kanadát. Észak-amerikai élményeiről nagysikerű könyve jelent meg 1834-ben Utazás Észak-Amerikában címen. Farkas Sándor utazásai során unitáriusokkal is találkozott, és hazatérve egyházunknak beszámolt az Amerikában tapasztaltakról. Bölöni az Újvilágban ismerkedett meg Henry Ware-el az AUT (Amerikai Unitárius Társulat) titkárával. Bölöni még amerikai földön volt, amikor 1831. november 14-én levelet kapott Ware-tól, melyben az AUT titkára részletesen ismertette az unitarizmus amerikai történetét, majd Bölöni Farkas közvetítésével felkérte egyházunkat a kölcsönös tájékoztatásra és levélváltásra. Ware nemcsak Farkas Sándornak írt, hanem december 1-én kelt levelét Molnos Dávid kollégiumi tanárhoz intézte. Ebben elmondja, hogy az AUT évekkel korábban elhatározta, hogy kapcsolatba lép az erdélyi unitáriusokkal.

Tíz évvel a Henry Ware levele után amerikai vendége volt Székely Miklós unitárius püspöknek. 1841 áprilisában George Sumner lelkész világkörüli útjában Kolozsvárt is felkereste. Az EKT jegyzőkönyve igencsak szűkszavúan örökítette meg ezt a látogatást, mindössze annyit írt, hogy George Sumner találkozott a püspökkel, s ez neki ajándékozta a Summa Universae… egyik szépen bekötött példányát. A korabeli kolozsvári sajtó sem árul el semmit a messziről érkezett látogatóról.

Amerikai kapcsolatainkban a változás 1868-ban kezdődött. Charles Dall indiai misszionárius lelkész Kalkuttából az Egyesült Államok felé tartva útbaejtette Kolozsvárt is. Két héten keresztül Benczédi Gergely tanár társaságában bejárta a nagyobb egyházközségeket, ismerkedett az erdélyi unitarizmussal. Dall a kollégium dísztermében előadást tartott Indiáról és az amerikai unitarizmusról, melyet a kolozsvári unitáriusok nagy érdeklődéssel hallgattak. Látogatását kihasználva felekezetünk vezetői levelet írtak az AUT-nak. Mielőtt e levél és Dall az Amerikai kontinensre érkezett volna, az AUT Végrehajtó bizottsága tudomást szerezvén arról, hogy egyházunk fennállásának háromszázados évfordulóját készül megünnepelni, egy magyar nyelvű levélben köszöntötte egyházunkat. A levelet Charles Lowie, az AUT titkára írta alá. A Képviselő Tanács hosszú levélben számolt be a háromszázados zsinat lefolyásáról, emellett a magyar unitáriusok nem mulasztották el ismertetni egyik legmerészebb 19. századi tervüket, nevezetesen a budapesti unitárius templom felépítésének tervét. Az 1868-ban megfogalmazott merész építési és fordítási tervekkel megindult az amerikaiakkal is a rendszeres kapcsolattartás. Ez néhány évig intenzív levelezést jelentett, majd konkrét látogatások következtek.

Kapcsolataink alakulásának fő forrása az a 314 levél, melyet 1881–1912 között váltottunk amerikai unitárius testvéreinkkel. A levelezés angol eredetijének egy részét Kolozsváron az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára őrzi. Teljesebb magyar nyelvre fordított anyagot őrzött meg az Emlékkönyv a magyar, angol és amerikai Unitáriusok közt az 1870. év óta folyt levelezésekről és egyéb érintkezési viszonyainkról 1821–1922 I–IV.

1873-ban még egy jelentős és kapcsolataink alakulását döntő módon befolyásoló eseményre került sor Budapesten. A bécsi világkiállításon résztvevő angolok és amerikaiak egy része június 14–16. között a magyar fővárosban részt vett egy megbeszélésen. A megbeszélés eredményes volt, az AUT ezt követően több mint két évtizeden keresztül komoly pénzösszeggel járult hozzá a budapesti unitárius templom felépítéséhez.

Kapcsolataink az 1874-ik évben bizonyára ellankadtak volna, ha amerikai részről nem áll ügyünk mellé Edward Hale és John Fretwell. Különösen ez utóbbinak tartozunk mérhetetlen köszönettel, hogy a magyar unitarizmus iránti érdeklődést ébren tartotta. 1874-ben az AUT két évre 1000–1000 dollár támogatást ígért kollégiumainknak két új tanári szék létesítésére.

1881-től az AUT mindenkori titkárával tartotta egyházunk a kapcsolatot. A titkár természetesen a Társulat nevében levelezett a magyar unitáriusokkal. Hasonló volt a helyzet Kolozsváron, ahol egy bizottság vállalta fel a külügyi kapcsolattartást. Az AUT titkárain kívül mások is írtak, köztük egy igen értékes levél – sajnos eredetije nincs levéltárunkban – 1909. február 16-án kelt, és aláírója William Howard Taft, az Amerikai Egyesült Államok 27. elnöke. Levelében udvariasan megköszöni Ferencz József püspöknek, hogy elnökké választása alkalmából gratulált.

A magyar–amerikai unitárius kapcsolatok története itt nem ér véget, sőt 1882-után kezd igazán fellendülni, hogy Kovács János teológiai tanár, a kolozsvári Angol Klub megalapítója meglátogatta az Egyesült Államokat. A fél esztendeig tartó amerikai út célja az volt, hogy erdélyi oktatásunk színvonalasabbá tételére megfelelő pénzalapot gyűjtsünk. Igazgató tanárunk útját siker koronázta. Az általa felkeresett gyülekezetek, magánszemélyek nemes lelkűen adakoztak iskolaügyünk felkarolására. Kovács után Boros György látogatott el a 1900-ban az Államokba, ő képviselte egyházunkat az AUA 75. évfordulóján a Bostonban tartott kongresszuson.

Ezt követően a huszadik században is folytatódott a levelezés és kölcsönös látogatás. Az első világháború kitöréséig zavartalan volt kapcsolatunk, legtöbb levelet Charles Wendtevel, az IARF titkárával váltottuk. A világháború kitörését, majd a trianoni békeszerződést követően a Luis Craig Cornish vezette delegáció próbált jogorvoslást keresni a kisebbségbe szorult magyar egyházaknak. A huszadik századtól kezdődően teológusaink a AEÁ-beli egyetemeken tanulhattak.

(Forrás: Szervezett amerikai kapcsolatok a 19–20. században, Kovács Sándor)

Az Amerikai Unitárius-Univerzalista Egyesület honlapja: www.uua.org